Ahogy arról korábban már beszámoltunk a BME mérnökei, Joó Attila László, Ther Tamás, Ther Pál, és Völgyi István az Isztambuli Műszaki Egyetem (ITU) meghívására, Törökország budapesti nagykövetsége, és az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság (OKF) segítségével utazott ki a földrengés sújtotta területekre.
Többek között feladataik közé tartozott a sérült lakóépületek állékonyságvizsgálata, valamint szakvélemény adása a megmaradt infrastrukturális műtárgyak állapotáról, továbbá a mentési munkálatok helyszíneinek, a romok lokális környezetének biztonságossá tétele.
Munkájuk során az OKF HUNOR mentőszolgálat munkatársaival Antakyában segítettek a mentésben és kárfelmérésben, majd török egyetemi kollégáikkal – Isztambuli Műszaki Egyetem (ITU) oktatói – İsmail Dabanlı és Ceyhun Erman – a helyi katasztrófavédelem, az AFAD irányításával Kahramanmaraşban folytatták az épületek állékonyságvizsgálatát.
Február 6-án a Richter-skála szerinti 7,7-es és 7,6-os erősségű földrengés rázta meg. Törökországot, a rengések epicentruma Pazarcik és Elbistan volt. A két hatalmas rengést azóta több ezer utórengés követte.
Joó Attila elmondta, hogy ez a küldetés nem valósulhatott volna meg az EELISA egyetemi szövetség tagjai közötti együttműködés nélkül. Az Isztambuli Műszaki Egyetem (ITU) munkatársainak hely- és nyelvismeretének, valamint az AFAD-dal meglévő szakmai kapcsolatainak köszönhetően tudtak zavartalanul dolgozni a területen. Bár ők is hallottak különböző mentőcsapatokat ért atrocitásokról, szerencsére nem volt ilyen személyes tapasztalatuk. Munkájuk során barátságos és hálás helybeliekkel találkoztak.
Kahramanmaraş külvárosai kevésbé sérültek, egy kisebb területen viszont a magas épületek jelentős károkat szenvedtek. Ott tartózkodásuk során török kollégáikkal együtt hatvan, többségében lakóépületet vizsgáltak meg.
Eredményeiket a többi helyszínen dolgozó szakértőhöz hasonlóan az AFAD rendszerében rögzítették, szakvéleményüket az épületek pontos GPS koordinátái és fotódokumentáció egészítették ki. Az AFAD hivatalos tájékoztatója szerint a földrengés sújtotta területen 122152 épület vizsgálata fejeződött be.
Utolsó terepen töltött napjukon, 4,8-as földrengésre ébredtek a BME mérnökei a törökországi Kahramanmaraşban, ahol tovább folytatták a lakóépületek átvizsgálását. Törökország negyedik legnagyobb mecsetét, az Abdülhamid Han mecset állapotát is megvizsgálták.
„Szerencsére a mecset építését 2010-ben, már az új építési szabványok szerint fejezték be, így egészen jól átvészelte ezt a brutális erejű földrengést. Természetesen vannak sérülések, de állva maradt, és nincs olyan épület, ami egy ekkora földmozgást sérülés nélkül megúszhatna.”– számolt be a csoport vezetője, Joó Attila László egyetemi docens, a BME Felsőoktatási és Ipari Együttműködési Központ igazgatója. Török kollégáikkal eljutottak a város közelében húzódó törésvonalhoz is, ahol a két tektonikus lemez egymáshoz képest a földfeszínen 3,5 métert mozdult el.
A BME mérnökei Adana és Isztambul érintésével indultak haza Kahramanmaraşból.
Az egy hetes küldetésről hazatérve Joó Attila László elmondta, a helyszínen felfokozott érzelmi állapotban, kizárólag a segítségnyújtásra koncentrálva dolgoztak. Kapcsolatuk az ITU-s kollégáikkal nem szakad meg, hiszen tapasztalataikról az EELISA egyetemi szövetségnek közösen készítenek beszámolót.
BME kutatók csapatát a repülőtéren.
Terveik szerint az épületek állékonyságával kapcsolatos új ismereteiket török kollégáikkal közös cikkekben fogják közzétenni, illetve a küldetésben szerzett ismereteiket oktatói munkájukban is hasznosítani fogják, például abban, hogy milyen alapvető hibákat nem szabad elkövetni az épülettervezés során.
Fotók: Joó Attila László, Móra Georgina
Forrás
