Hazánkban legrégebb óta és a közelmúltig egyedül a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Építészmérnöki Karán folyt építészmérnök képzés. A jogelőd József Nádor Műegyetemen 1871-ben indult meg oktatásuk az Építészeti és Mérnöki Osztályon, az első oklevelet 1875-ben adták ki.

Az építészképzés kezdeteit a 19. századvég kimagasló alkotói, Budapest városképének kialakítói, mint pl. Steindl Imre (a Parlament tervezője), Hauszman Alajos (a Királyi Vár új szárnyai és a Műegyetem épületeinek tervezője) és Schulek Frigyes (a Mátyás templom és a Halászbástya mestere) határozták meg. Szinte minden jelentős magyar építész a nagy hagyományokkal rendelkező Karunkon végzett. Itt tanít (oktatóként vagy óraadóként) az ország építészeinek színe-java, aktív egyetemi tanáraink között jelenleg három Kossuth-díjas építész található. A nagy építészek mellett a műszaki tudományok kiváló művelői és neves tanáregyéniségei is kivették szerepüket az oktatásból: Czakó Adolf, Csonka Pál, Pelikán József, Gábor László, stb. Jelenleg is két műszaki területen tevékenykedő egyetemi tanárunk akadémikus.

Az építészmérnöki alapdiplomával rendelkezők igen sok területen helyezkedhetnek el: ingatlanfejlesztőként, beruházóként, a kivitelezési munka középkádereként-irányítójaként, műszaki ellenőreként; a közigazgatásban-államigazgatásban igazgatási és hatósági munkakörben; építőipari termékeket gyártó-forgalmazó, építőipari szolgáltató cégeknél, ingatlanpiaci és biztosítási szakemberként, a műemlékvédelemben, épületfenntartási és felújítási területen; a tervezésben feldolgozó-szerkesztő munkát végezve építésztervező, várostervező, szerkezettervező irodákban és még számos munkakörben. A felsorolt területeken az ország egész területén jelentős igény van alapdiplomával rendelkező szakemberekre. A BME által végzett követéses felmérések azt mutatják, hogy az építészmérnöki diplomával rendelkező frissen végzettek túlnyomó része azonnal (1-2 hónapon belül), de mindegyikük fél éven beül el tud helyezkedni a saját szakmájában. Mivel a szakma különböző területein számos munkakört alacsonyabb (technikum, főiskola, stb.), ill. nem szakirányú végzettséggel rendelkezők töltenek be, jelentős tartalék van még a meglévő munkakörök minőségi cseréjével járó elhelyezkedési lehetőségekben is.

Az építészmérnöki BSc szakra épülő MSc szakok célja olyan okleveles építészmérnökök képzése, akik képesek arra, hogy ellássák a település- és területrendezés, általában az épített környezet alakításának valamennyi építészeti és építési feladatát, ezen belül elvégezzék épületek, épületegyüttesek építészeti, szerkezettervezési feladatait, megtervezzék, megszervezzék, irányítsák és ellenőrizzék ezek építését, épületfenntartási és -felújítási feladatokat végezzenek el, műemlékvédelmi feladatokat lássanak el, képzettségüknek megfelelő elméleti, tudományos és oktatási tevékenységet folytassanak, ellássák szakterületükön az építésigazgatási és hatósági munkák irányítását. A külön jogszabályokban előírt szakmai gyakorlat után különféle szakterületekre szóló tervezői jogosultságot kapjanak. A képzésben résztvevők a szakon belül egy konkrét szakmai területen feladatok önálló megoldására készülnek fel, és képessé válhatnak a szakra épülő PhD és DLA képzésben való részvételre.

Az új, kétciklusú képzés bevezetésével eleget kívánunk tenni az ezzel kapcsolatos elvárásoknak, mely szerint a képzésnek gyakorlatorientáltnak kell lennie. Ezt szolgálja a korábbinál is több közvetlenül felhasználható gyakorlati ismeret oktatása. Ugyanakkor nem kívánjuk feladni azt a célkitűzésünket, hogy a Karról kerüljenek ki az ország legjobban képzett építészmérnökei. Ezért továbbra is jelentős súlyt helyezünk – a műszaki és művészeti téren egyaránt – az elméleti alapokra és a magas színvonalú tervezés-oktatásra. Külön megnevezett un. akadémiai szakirány nincs, ez a program önmagában biztosítja, hogy a képzésben résztvevő hallgatók, akik valóban az ismeretek elsajátítása céljából jöttek az egyetemre, a BSc-tanulmányaik elvégzése után képesek legyenek bekapcsolódni az általunk indítani tervezett MSc képzésbe.

Az építészmérnöki alapképzés sikerességéről itt olvashat.

Kapcsolódó dokumentumok

Építészmérnök BSc előtanulmányi rend 2022
Építészmérnöki BSc mintatanterv 2022/23/1 félévtől (2022.06.01)
KKB döntés a megváltozott mintatantervek közötti elfogadásról a alap- és osztatlan képzésen
Építészmérnöki BSc előtanulmányi rend 2021
Építészmérnöki BSc mintatanterv 2021
Építészmérnöki BSc köt.-vál. 2021
Tantárgyadatlapok a kötelező- és köt-vál tárgyakról
Építészmérnöki BSc előtanulmányi rend 2017-től iratkozott hallgatóknak a 2018-01-24-i változásokkal
Építészmérnöki BSc mintatanterv 2017-től iratkozott hallgatóknak
Építészmérnöki BSc köt.-vál. 2017-től iratkozott hallgatóknak