Pályázat 2022-2023: A Mazsihisz, az OR-ZSE és a Goldziher Intézet felhívása felsőoktatási hallgatók számára
Az Országos Rabbiképző – Zsidó Egyetem (OR-ZSE), a Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetsége (Mazsihisz) és a Goldziher Intézet pályázatot hirdet egyetemi és főiskolai hallgatók számára. A pálázat beadásának határideje: 2023. március 16. csütörtök.
A pályázat célja olyan hallgatók tudományos munkájának elismerése és további kutatásainak bátorítása, akik zsidó történelemmel, kultúrával szeretnének foglalkozni. Idén is nagy hangsúlyt fektetünk az interdiszciplináris és multidiszciplináris megközelítésekre.
A témakiírások során a kiemelkedő teljesítményt nyújtó zsidó személyiségek munkásságának feldolgozása mellett célként tűztük ki az intézménytörténet és az interkulturális kapcsolatok bemutatását is. A pályázaton alapképzésben, mesterképzésben, egységes osztatlan képzésben és doktori képzésben tanuló hallgatók egyaránt részt vehetnek. Két vagy többszerzős dolgozatokkal is lehet pályázni. Ez esetben a pályázók a díjakból a hozzájárulás arányában részesülnek, a hozzájárulás arányáról a mellékelt űrlapon kell nyilatkozni.
A dolgozatnak legalább 80 (nyolcvan) százalékban a Mazsihisz, az OR-ZSE és a Goldziher Intézet 2022/2023-as akadémiai évben meghirdetett pályázati kiírásra készült dolgozatnak kell lennie, amiről a pályázónak a mellékelt űrlapon szintén nyilatkoznia kell.
Pályázati témák és leírásuk:
1.) Magyar ajkú izraeliek az izraeli történelemben és kultúrában
Izrael Állam megszületésében és az izraeli közéletben és kultúrában Herzl Tivadartól kezdve számos, a történelmi Magyarországon született magyar ajkú zsidó játszott szerepet. Szenes Hanna és Keleti Ágnes, az izraeli újságírást formáló Dan Ofry, Dos (Gárdos Károly) grafikus-karikaturista, a Maariv című napilap egyik alapítójaként ismert David Giladi, a politikában is szerepet vállaló Tomi Lapid, az EL-AL és a Teva logóját tervező Dani Reisinger, a zeneszerző André Hajdú, a Nobel-díjas biokémikus, Avram Hersko vagy az izraeli irodalom kiemelkedő alkotói közé tartozó Avigdor Hameiri, Uri Aszaf, Efraim Kishon, Itamar Jaoz-Keszt, a képzőművészként is ismert Miriam Neiger-Fleischmann neve csak néhány példa az izraeli közéletet és kultúrát formáló magyar ajkú izraeliekre. A kiírás célja egy-egy olyan magyar ajkú izraeli személyiség munkásságának és pályájának a bemutatása, aki a közélet, az újságírás, a művészetek, a tudomány vagy a sport területén jelentős mértékben járult hozzá az izraeli társadalom, kultúra és tudomány fejlődéséhez. Olyan dolgozatokat várunk, amelyek a témától függően részletesebben vizsgálják a nyelvváltás, az interkulturális hatások és kapcsolatok, illetve a magyar kulturális hatások kérdését is a választott személyiség munkásságában.
2.) Párhuzamos életutak: Benedek István Gábor és Fenákel Judit
A közelmúltban eltávozott Fenákel Judit és Benedek István Gábor életútja és pályája számos párhuzamot mutat. Mindketten alföldi falusi zsidó közösségben töltötték korai gyermekéveiket, majd a strasshoffi deportálást túlélve, holokauszttúlélőként, a háború utáni Magyarországon nőttek fel, ahol újságíróként és íróként váltak ismertté. Egyidőben, a rendszerváltás környékén fordultak gyermekkoruk eltűnt, elpusztított világa felé és regények sorozatán át váltak a magyar zsidóság XX. századi történetének, a túlélők utolsó generációjához tartozó szépíró-krónikásává. Alkotásaik meghatározó jelentőséggel bírnak a hazai vidéki és pesti zsidóság múltjának megértéséhez és megismeréséhez. Olyan pályaműveket várunk, amelyek Fenákel Judit vagy Benedek István Gábor életútját, irodalmi munkásságát, illetve egyes műveiket vizsgálják, vagy munkásságuk és pályájuk összehasonlító elemzésére tesznek kísérletet, eltérő nézőpontokból, tudományos igénnyel.
3.) Zsidó zene Magyarországon
A kiírás célja a magyarországi zsidó zene, zenei élet és zenekutatás történetének és jelenének, sokszínűségének bemutatása a kántorművészettől kezdve a klezmerzenekarok működésén keresztül a kiemelkedő zeneszerzők és zenetudósok munkásságának megismertetéséig. A pályamű foglalkozhat a magyarországi zsinagógák liturgiájával, kántorművészetével, egy-egy jeles kántor munkásságával; a klezmerzene magyar vonatkozásaival, jelentős zenekarok (Budapester Klezmer Band, Klezmerész, Sabbathsong stb.) tevékenységével, vagy olyan zeneszerzők művészetével, mint Rózsavölgyi Márk vagy Goldmark Károly – különös tekintettel zsidó témájú műveikre. Ugyanakkor olyan dolgozatokat is várunk, amelyek a zsidó zene kutatásában is fontos szerepet játszó zenetudósok munkásságát mutatják be, különös tekintettel Szabolcsi Bencére, akinek halálának ötvenedik évfordulójáról 2023. január 21-én emlékezünk meg.
4.) Fejezetek a Rabbiképző Intézet évtizedeiből
145 évvel ezelőtt, 1877. október 4-én, nyitotta meg kapuit az Országos Rabbiképző Intézet, amelynek homlokzatát Kolbenheyer Ferenc, belső tereit Freund Vilmos tervezte. Az intézmény Európa legrégibb, ugyanabban az épületben folyamatosan működő rabbiképző intézménye, és 1945 után hosszú évtizedekig az egyetlen rabbiszeminárium volt Kelet-Közép-Európában, 2000 óta pedig egyetemként működik. Az intézmény falai között már az első évtizedekben olyan kiemelkedő rabbik, tudósok tanítottak, mint Bacher Vilmos, Goldziher Ignác, Kohn Sámuel vagy Blau Lajos. Jelen kiírásban olyan dolgozatokat várunk, amelyek az intézmény születését, első évtizedeit dolgozzák fel az első világháború végéig, valamint a a közel másfél évszázados múlt történelmi távlatait kiemelve, azon jeles igazgatóknak és professzoroknak a munkásságát, akiknek jelen akadémiai évben ünnepeljük születésük századik vagy a századik feletti kerek évfordulóját. A dolgozatok bemutathatják az intézmény születését és előzményeit; az épületet, mint építőművészeti alkotást; a zsinagóga építészeti, művészettörténeti és judaisztikai jellemzőit; az Intézet oktatási és/vagy tudományos struktúráját és munkáját, és egy-egy jeles, de kevésbé ismert tanár vagy a Rabbiképzőben végzett rabbi munkásságát is, különös tekintettel a 1922-bent született Schweitzer Józsefre és Domán Istvánra, vagy a 1913-ban született Scheiber Sándorra és Hahn Istvánra. Újszerű megközelítéseket várunk, amelyek magukba foglalhatják például a hallgatói élet bemutatását, a lemorzsolódás okainak az értelmezését; a hallgatók által írt pályaművek, doktori értekezések elemzését, a korabeli tananyag és oktatásmódszertan bemutatását vagy az intézmény gazdálkodásának (bevételi forrásainak, kiadásainak) a feltárását.
Az OR-ZSE könyvtára és a Magyar Zsidó Múzeum és Levéltár szívesen áll a pályázók rendelkezésére az anyaggyűjtéshez az alábbi elérhetőségeken: olvaso@or-zse.hu, https://konyvtar.or-zse.hu és archive@milev.hu
Bővebb információ itt érhető el.
