Hazánkban legrégebb óta és a közelmúltig egyedül a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Építészmérnöki Karán folyt építészmérnök képzés. A jogelőd József Nádor Műegyetemen 1871-ben indult meg oktatás az Építészeti és Mérnöki Osztályon, az első oklevelet 1875-ben adták ki.
Az építészképzés kezdeteit a 19. századvég kimagasló alkotói, Budapest városképének kialakítói, mint pl. Steindl Imre (a Parlament tervezője), Hauszman Alajos (a Királyi Vár új szárnyai és a Műegyetem épületeinek tervezője) és Schulek Frigyes (a Mátyás templom és a Halászbástya mestere) határozták meg. Szinte minden jelentős magyar építész a nagy hagyományokkal rendelkező Karunkon végzett. Itt tanít (oktatóként vagy óraadóként) az ország építészeinek színe-java, aktív egyetemi tanáraink között jelenleg három Kossuth-díjas építész található. A nagy építészek mellett a műszaki tudományok kiváló művelői és neves tanáregyéniségei is kivették szerepüket az oktatásból: Czakó Adolf, Csonka Pál, Pelikán József, Gábor László, stb. Jelenleg is két műszaki területen tevékenykedő egyetemi tanárunk akadémikus.
Az építészmérnöki diplomával rendelkezők igen sok területen helyezkedhetnek el: elsősorban építész tervezőként, településtervezőként, szerkezettervezőként, e mellett ingatlanfejlesztőként, beruházóként, a kivitelezési munka irányítójaként, műszaki ellenőreként; a közigazgatásban-államigazgatásban igazgatási és hatósági munkakörben; építőipari termékeket gyártó-forgalmazó, építőipari szolgáltató cégeknél, ingatlanpiaci és biztosítási szakemberként, a műemlékvédelemben, épületfenntartási és felújítási területen és még számos munkakörben. A felsorolt területeken az ország egész területén jelentős igény van diplomával rendelkező szakemberekre. A BME által végzett követéses felmérések azt mutatják, hogy az építészmérnöki diplomával rendelkező frissen végzettek túlnyomó része azonnal (1-2 hónapon belül), de mindegyikük fél éven beül el tud helyezkedni a saját szakmájában. Mivel a szakma különböző területein számos munkakört alacsonyabb (technikum, főiskola stb.), ill. nem szakirányú végzettséggel rendelkezők töltenek be, jelentős tartalék van még a meglévő munkakörök minőségi cseréjével járó elhelyezkedési lehetőségekben is.
A BME Építészmérnöki Karát az évszázados hagyományokon túl jelentős szellemi kapacitást jelentő oktatói állománya is determinálja a kiemelkedő tehetségekkel való foglalkozásra. Célkitűzésünk, hogy a Karról kerüljenek ki az ország legjobban képzett építészei-építészmérnökei. Ezért továbbra is jelentős súlyt helyezünk – művészeti és műszaki téren egyaránt – az elméleti alapokra és a magas színvonalú tervezés-oktatásra. A képzés jelenlegi formája a hallgató oktatásba való belépéstől folyamatosan a tehetséggondozásra épül. A két szakirány lehetővé teszi, hogy mind az építészeti tervezés, mind a műszaki területek iránt érdeklődő hallgatók magas szintű képzést kapjanak. A komplex tervezési feladatok és a diplomaterv készítése során a hallgató az érdeklődésének megfelelő területen önálló feladat készítésével mélyülhet el a szakma egy speciális részében. Oktatási programunk önmagában biztosítja, hogy a képzésben résztvevő hallgatók tanulmányaik elvégzése után képesek legyenek bekapcsolódni a már meglévő és az általunk indítani tervezett posztgraduális képzésekbe. A képzést kiegészítik a TDK munkák: a hallgatók mind műszaki, mind művészeti területen további alkotó jellegű szakmai tevékenységet folytathatnak oktatóik támogatásával-irányításával.
Az osztatlan 5 éves építész MSc szak célja olyan okleveles építészmérnökök képzése, akik képesek arra, hogy ellássák a település- és területrendezés, általában az épített környezet alakításának valamennyi építészeti és építési feladatát, ezen belül elvégezzék épületek, épületegyüttesek építészeti- és szerkezettervezési feladatait, megtervezzék, megszervezzék, irányítsák és ellenőrizzék ezek építését, épületfenntartási- és felújítási feladatokat végezzenek el, műemlékvédelmi feladatokat lássanak el, képzettségüknek megfelelő elméleti, tudományos és oktatási tevékenységet folytassanak, ellássák szakterületükön az építésigazgatási és hatósági munkák irányítását. A képzés során a hallgatók hét specializáció közül választhatnak: Építészeti örökség, Építőművészeti, Forma és szerkezet,Ingatlanfejlesztés, Környezettudatos és innovatív épületszerkezeti tervezési, Város/Építészet, Fenntartható Építészet (angol nyelven). A specializáció-választásra a hatodik félév után nyílik lehetőség. A külön jogszabályokban előírt szakmai gyakorlat után különféle szakterületekre szóló tervezői jogosultságot kapjanak. A képzésben résztvevők a szakon belül egy konkrét szakmai területen feladatok önálló megoldására készülnek fel, és képessé válhatnak a szakra épülő PhD és DLA képzésben való részvételre. A képzés sikerességéről itt olvasható bővebben.
A szakra épülő PhD és DLA iskolák az Építészmérnöki Karon akkreditált formában működnek.
A képzéshez tartozó mintatantervek, előtanulmányi rend:
Jövőtervező.BME 🗣️🕰️: 2024. december 04. 17:00🏛️: K épület: DíszteremA BME ismeretterjesztő előadás-sorozatának 3. állomása a BME Építészmérnöki Karának bemutatkozásával folytatódik. Az „ÉLETKÉPES ADAPTÁCIÓK – Az épített környezet jövőtudatos újrahasznosítása” című programban fenntartható városok, anyagtakarékos szerkezetek, a lakóhelyünk rehabilitációja, a körforgásos gazdaság és a klímaváltozás is megjelenik érdekes projektek bemutatásával! A regisztráció elérhető ezen a linken: 👉regisztracio.bme.hu/jovotervezo-epk-eletkepes-adaptaciok?fbclid=IwZXh0bgNhZW0CMTAAAR1k8H1SgtLmN_R...... See MoreSee Less
