Hazánkban legrégebb óta és a közelmúltig egyedül a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Építészmérnöki Karán folyt építészmérnök képzés. A jogelőd József Nádor Műegyetemen 1871-ben indult meg oktatás az Építészeti és Mérnöki Osztályon, az első oklevelet 1875-ben adták ki.
Az építészképzés kezdeteit a 19. századvég kimagasló alkotói, Budapest városképének kialakítói, mint pl. Steindl Imre (a Parlament tervezője), Hauszman Alajos (a Királyi Vár új szárnyai és a Műegyetem épületeinek tervezője) és Schulek Frigyes (a Mátyás templom és a Halászbástya mestere) határozták meg. Szinte minden jelentős magyar építész a nagy hagyományokkal rendelkező Karunkon végzett. Itt tanít (oktatóként vagy óraadóként) az ország építészeinek színe-java, aktív egyetemi tanáraink között jelenleg három Kossuth-díjas építész található. A nagy építészek mellett a műszaki tudományok kiváló művelői és neves tanáregyéniségei is kivették szerepüket az oktatásból: Czakó Adolf, Csonka Pál, Pelikán József, Gábor László, stb. Jelenleg is két műszaki területen tevékenykedő egyetemi tanárunk akadémikus.
Az építészmérnöki diplomával rendelkezők igen sok területen helyezkedhetnek el: elsősorban építész tervezőként, településtervezőként, szerkezettervezőként, e mellett ingatlanfejlesztőként, beruházóként, a kivitelezési munka irányítójaként, műszaki ellenőreként; a közigazgatásban-államigazgatásban igazgatási és hatósági munkakörben; építőipari termékeket gyártó-forgalmazó, építőipari szolgáltató cégeknél, ingatlanpiaci és biztosítási szakemberként, a műemlékvédelemben, épületfenntartási és felújítási területen és még számos munkakörben. A felsorolt területeken az ország egész területén jelentős igény van diplomával rendelkező szakemberekre. A BME által végzett követéses felmérések azt mutatják, hogy az építészmérnöki diplomával rendelkező frissen végzettek túlnyomó része azonnal (1-2 hónapon belül), de mindegyikük fél éven beül el tud helyezkedni a saját szakmájában. Mivel a szakma különböző területein számos munkakört alacsonyabb (technikum, főiskola stb.), ill. nem szakirányú végzettséggel rendelkezők töltenek be, jelentős tartalék van még a meglévő munkakörök minőségi cseréjével járó elhelyezkedési lehetőségekben is.
A BME Építészmérnöki Karát az évszázados hagyományokon túl jelentős szellemi kapacitást jelentő oktatói állománya is determinálja a kiemelkedő tehetségekkel való foglalkozásra. Célkitűzésünk, hogy a Karról kerüljenek ki az ország legjobban képzett építészei-építészmérnökei. Ezért továbbra is jelentős súlyt helyezünk – művészeti és műszaki téren egyaránt – az elméleti alapokra és a magas színvonalú tervezés-oktatásra. A képzés jelenlegi formája a hallgató oktatásba való belépéstől folyamatosan a tehetséggondozásra épül. A két szakirány lehetővé teszi, hogy mind az építészeti tervezés, mind a műszaki területek iránt érdeklődő hallgatók magas szintű képzést kapjanak. A komplex tervezési feladatok és a diplomaterv készítése során a hallgató az érdeklődésének megfelelő területen önálló feladat készítésével mélyülhet el a szakma egy speciális részében. Oktatási programunk önmagában biztosítja, hogy a képzésben résztvevő hallgatók tanulmányaik elvégzése után képesek legyenek bekapcsolódni a már meglévő és az általunk indítani tervezett posztgraduális képzésekbe. A képzést kiegészítik a TDK munkák: a hallgatók mind műszaki, mind művészeti területen további alkotó jellegű szakmai tevékenységet folytathatnak oktatóik támogatásával-irányításával.
Az osztatlan 5 éves építész MSc szak célja olyan okleveles építészmérnökök képzése, akik képesek arra, hogy ellássák a település- és területrendezés, általában az épített környezet alakításának valamennyi építészeti és építési feladatát, ezen belül elvégezzék épületek, épületegyüttesek építészeti- és szerkezettervezési feladatait, megtervezzék, megszervezzék, irányítsák és ellenőrizzék ezek építését, épületfenntartási- és felújítási feladatokat végezzenek el, műemlékvédelmi feladatokat lássanak el, képzettségüknek megfelelő elméleti, tudományos és oktatási tevékenységet folytassanak, ellássák szakterületükön az építésigazgatási és hatósági munkák irányítását. A képzés során a hallgatók hét specializáció közül választhatnak: Építészeti örökség, Építőművészeti, Forma és szerkezet,Ingatlanfejlesztés, Környezettudatos és innovatív épületszerkezeti tervezési, Város/Építészet, Fenntartható Építészet (angol nyelven). A specializáció-választásra a hatodik félév után nyílik lehetőség. A külön jogszabályokban előírt szakmai gyakorlat után különféle szakterületekre szóló tervezői jogosultságot kapjanak. A képzésben résztvevők a szakon belül egy konkrét szakmai területen feladatok önálló megoldására készülnek fel, és képessé válhatnak a szakra épülő PhD és DLA képzésben való részvételre. A képzés sikerességéről itt olvasható bővebben.
A szakra épülő PhD és DLA iskolák az Építészmérnöki Karon akkreditált formában működnek.
A képzéshez tartozó mintatantervek, előtanulmányi rend:
ÉPK_hallgatói_HUB – doktorandusz ötletpályázat a K255-ös teremreA BME_ÉPK + Hazai Korszerű Építészmérnök Képzésért Alapítvány Hallgatói pályázatot hirdet egy hallgatói projekt – közös használatú – tér tervezésére a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Építészmérnöki kar Doktori Iskoláinak doktoranduszai, vagy doktoranduszi csoportjai számára.A Pályázóktól kreatív, formailag kiemelten szép és kifejező projekt tér belsőépítészeti koncepcióját és látványterveit várják, amely támogató cégek bevonásával és a mesteremberek szaktudásával és eszköztárával költséghatékonyan megépíthető.A cél: egy olyan projekt hallgatói tér megformálása, amely az oktatást segítő helyként szolgál, a közös együtt dolgozásra is ésaz egyéni elvonulásra is lehetőséget ad. Reális költségkeretből megvalósítható és kellően flexibilis a legkülönbözőbb rendezvények befogadására.Pályázattal kapcsolatos tájékoztató: 2026. február 18. szerda 13 óra K.210Tervezési terület közös bejárása: 2026. március 4. szerda 12.00 óraPályázattal kapcsolatos kérdések: 2026. március 9. hétfő 16 óráigA Pályázat beadásának ideje és helye: 2026. április 30. csütörtök 16 óraPályázati kiírás: epitesz.bme.hu/wp-content/uploads/2026/02/K255_DOKTORANDUSZ_tervpalyazat_2026_V.pdf... See MoreSee Less
Újabb oktatónk – Répás Ferenc – egyetemi tanári címet kapott!2026 február 10.-én Dr. Sulyok Tamás, Magyarország köztársasági elnöke – a kultúráért és innovációért felelős miniszternek a fenntartóval egyetértésben tett javaslatára – egyetemi tanárrá nevezte ki kollégánkat Répás Ferencet!Részlet a méltatásból:„Répás Ferenc régóta a Rajzi és formaismereti tanszék oktatója. Oklevelét 1992 szerezte a BME Építészmérnöki karán, majd 1996-ban Abszolválta az Építész Mester Egylet Mesteriskolát. DLA fokozatszerzését (2007, BME) követően 2023-ban a BME Építészmérnöki Karán habilitált. Szakmai munkásságát 2022-ben Ybl Miklós díjjal ismerte el a Miniszterelnökség.Építészeti tervező munkássága az élvonalbeli kortárs hazai alkotók sorába emeli, emellett kimagasló alakja a magyarországi építészeti látványtervezésnek. Az MTMT a jelölt 165 alkotását tartja nyilván. Elismertségét három külföldi kiállításon nyert díj, 7 külföldi méltatás és recenzió, valamint számos hazai recenzió jelzi. Nemzetközi tervpályázaton három első, egy második és egy harmadik díjat nyert.”A BME Építészmérnöki Kar gratulál a kinevezéshez, sikeres és eredményes munkát kívánunk!fotók forrása: Sándor-palota (Érdi Róbert) ... See MoreSee Less
A korábban modellváltáson átesett hazai oktatási intézmények tapasztalatai értékes összevetést jelentenek az elmúlt évben átalakított műegyetemi képzés számára, ahol az új működési rend csak most van kialakulóban. A digitalizáció előretörése folyamatos kihívások elé állítja a felsőoktatást az elmúlt harminc évben, ezek közül az éppen most zajló mesterséges intelligencia forradalom talán a legjelentősebb, mely gyökeresen formálja át a tervezési és szövegalkotási gyakorlatokat. Az ezzel párhuzamos környezeti válság pedig jelentősen át fogja alakítani az építészetet, a korábbi építési, használati, utóhasznosításai stratégiákat, melyek megújítása jelentős mértékben az akadémiai közegben zajlik. A közelünkben zajló háború ismét megmutatta, ahogy az építés, úgy a rombolás is az emberi társadalmak sajátszerűségei közé tartozik. Következményeivel az újjáépítés és az emlékezet legújabb megközelítései segíthetnek számot vetni.A jövőre való felkészüléshez a tanszéken diplomázott, tanító vagy a tanszék szellemi holdudvarához szorosabban vagy lazábban kapcsolódó, nemzetközi kitekintéssel és akadémiai beágyazottsággal rendelkező alkotókat, kutatókat, oktatókat kértünk fel, akik építészeti, tudományos teljesítményükkel hosszú idő óta kivívták a tanszék és a tágabb szakmai közösség figyelmét és megbecsülését.Fotó: KépKocka - Építész Média Kör... See MoreSee Less
