Hazánkban legrégebb óta és a közelmúltig egyedül a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Építészmérnöki Karán folyt építészmérnök képzés. A jogelőd József Nádor Műegyetemen 1871-ben indult meg oktatásuk az Építészeti és Mérnöki Osztályon, az első oklevelet 1875-ben adták ki.
Az építészképzés kezdeteit a 19. századvég kimagasló alkotói, Budapest városképének kialakítói, mint pl. Steindl Imre (a Parlament tervezője), Hauszman Alajos (a Királyi Vár új szárnyai és a Műegyetem épületeinek tervezője) és Schulek Frigyes (a Mátyás templom és a Halászbástya mestere) határozták meg. Szinte minden jelentős magyar építész a nagy hagyományokkal rendelkező Karunkon végzett. Itt tanít (oktatóként vagy óraadóként) az ország építészeinek színe-java, aktív egyetemi tanáraink között jelenleg három Kossuth-díjas építész található. A nagy építészek mellett a műszaki tudományok kiváló művelői és neves tanáregyéniségei is kivették szerepüket az oktatásból: Czakó Adolf, Csonka Pál, Pelikán József, Gábor László, stb. Jelenleg is két műszaki területen tevékenykedő egyetemi tanárunk akadémikus.
Az építészmérnöki alapdiplomával rendelkezők igen sok területen helyezkedhetnek el: ingatlanfejlesztőként, beruházóként, a kivitelezési munka középkádereként-irányítójaként, műszaki ellenőreként; a közigazgatásban-államigazgatásban igazgatási és hatósági munkakörben; építőipari termékeket gyártó-forgalmazó, építőipari szolgáltató cégeknél, ingatlanpiaci és biztosítási szakemberként, a műemlékvédelemben, épületfenntartási és felújítási területen; a tervezésben feldolgozó-szerkesztő munkát végezve építésztervező, várostervező, szerkezettervező irodákban és még számos munkakörben. A felsorolt területeken az ország egész területén jelentős igény van alapdiplomával rendelkező szakemberekre. A BME által végzett követéses felmérések azt mutatják, hogy az építészmérnöki diplomával rendelkező frissen végzettek túlnyomó része azonnal (1-2 hónapon belül), de mindegyikük fél éven beül el tud helyezkedni a saját szakmájában. Mivel a szakma különböző területein számos munkakört alacsonyabb (technikum, főiskola, stb.), ill. nem szakirányú végzettséggel rendelkezők töltenek be, jelentős tartalék van még a meglévő munkakörök minőségi cseréjével járó elhelyezkedési lehetőségekben is.
Az építészmérnöki BSc szakra épülő MSc szakok célja olyan okleveles építészmérnökök képzése, akik képesek arra, hogy ellássák a település- és területrendezés, általában az épített környezet alakításának valamennyi építészeti és építési feladatát, ezen belül elvégezzék épületek, épületegyüttesek építészeti, szerkezettervezési feladatait, megtervezzék, megszervezzék, irányítsák és ellenőrizzék ezek építését, épületfenntartási és -felújítási feladatokat végezzenek el, műemlékvédelmi feladatokat lássanak el, képzettségüknek megfelelő elméleti, tudományos és oktatási tevékenységet folytassanak, ellássák szakterületükön az építésigazgatási és hatósági munkák irányítását. A külön jogszabályokban előírt szakmai gyakorlat után különféle szakterületekre szóló tervezői jogosultságot kapjanak. A képzésben résztvevők a szakon belül egy konkrét szakmai területen feladatok önálló megoldására készülnek fel, és képessé válhatnak a szakra épülő PhD és DLA képzésben való részvételre.
Az új, kétciklusú képzés bevezetésével eleget kívánunk tenni az ezzel kapcsolatos elvárásoknak, mely szerint a képzésnek gyakorlatorientáltnak kell lennie. Ezt szolgálja a korábbinál is több közvetlenül felhasználható gyakorlati ismeret oktatása. Ugyanakkor nem kívánjuk feladni azt a célkitűzésünket, hogy a Karról kerüljenek ki az ország legjobban képzett építészmérnökei. Ezért továbbra is jelentős súlyt helyezünk – a műszaki és művészeti téren egyaránt – az elméleti alapokra és a magas színvonalú tervezés-oktatásra. Külön megnevezett un. akadémiai szakirány nincs, ez a program önmagában biztosítja, hogy a képzésben résztvevő hallgatók, akik valóban az ismeretek elsajátítása céljából jöttek az egyetemre, a BSc-tanulmányaik elvégzése után képesek legyenek bekapcsolódni az általunk indítani tervezett MSc képzésbe.
Az építészmérnöki alapképzés sikerességéről itt olvashat.
📢 Helyszínbejárás és beszélgetés a Pécsi Eszter Liget pályázathoz! A BME ÉMK, BME ÉPK, a Pro Progressio Alapítvány, az Építész Szakkollégium és a girlscanscan Kollektíva által meghirdetett Pécsi Eszter Liget környezetalakítási ötletpályázat következő eseményére várunk minden érdeklődőt!📅 Időpont: 2025. március 26. 16:00📍 Helyszínbejárás, majd beszélgetés a BME Látogató Központban🔹Vendégeink:Mihály Gábor szobrászművészFischer Zsuzsa építész-statikus szakmérnök, Pécsi Eszter unokájaA bejárás során a részvevők megismerhetik a pályázati helyszínt, majd beszélgetés következik a BME Látogató Központban (K épület, Aula mögött, a Főbejárattal szemben).📌 Pályázati kiírás és részletek:🔗 epitesz.bme.hu/portfolio/pecsi-eszter-liget-kornyezetalakitasi-otletpalyazat/Minden érdeklődőt szeretettel várunk! ... See MoreSee Less
„Pécsi Eszter Liget” – Alkoss és formáld a Műegyetem kampuszát! 🌿🏛️A BME Építészmérnöki és Építőmérnöki Kara, a Pro Progressio Alapítvány, az Építész Szakkollégium és a girlscanscan kollektíva ötletpályázatot hirdet! 🎨✨📍 Miről szól a pályázat?Egy új, inspiráló hallgatói tér, a „Pécsi Eszter Liget” megtervezése, amely nemcsak zöld pihenőhely, hanem egy emlékhely is lesz. A feladat egy modern, fenntartható és közösségi tér megálmodása, amely egyszerre szolgál kisebb csoportos és egyéni használatra is. 🌱🏡📅 Fontos dátumok:🔹 Találkozó Mihály Gábor Kossuth-díjas szobrászművésszel és zsűri taggal a helyszínen, utána beszélgetés a BME Látogató Központban: 2025. március 26. 16:00🔹 Regisztráció határideje: 2025. április 25.🔹 Beadási határidő: 2025. május 2. 23:59📌 Ne maradj le, tervezz velünk egy új közösségi teret!📄 További információk a honlapon: epitesz.bme.hu/portfolio/pecsi-eszter-liget-kornyezetalakitasi-otletpalyazat/... See MoreSee Less
