„A Jövő Építészkara – ÉPK 2020” stratégiai tervezési munkafolyamatban a Kari Tanács 2018. október 31-i ülésén döntött a BME Építészmérnöki Kar missziójáról és a stratégia elveiről.
Tovább a ez elfogadott Stratégiai tervre.
Ennek a munkafolyamatnak a második szakaszában a stratégia alapján meghatározott hat kiemelt tématerület (Értékeink, Alkotás/Oktatás/Kutatás, Szervezet, Gazdaság, Teljesítménymérés, Oktatásmódszertan) kidolgozása történt meg.
Erre a feladatra oktatókból és diákokból álló munkacsoportok alakultak (MCS). A hat kiemelt témában a munkacsoportok 2018. december 17-én kezdték meg a közös munkát, amelyről 2019. január 24-én számoltak be először egymásnak, a tanszékvezetőknek és a szakbizottságok külső tagjainak, majd az itt kapott visszajelzéseket beépítve 2019. február 20-án adták le témánként az előterjesztés-tervezeteiket.
A kari vezetés a munkacsoportok által kidolgozott előterjesztés-tervezeteket elemezve, az azokban megjelenő átfedéseket is vizsgálva alakította ki azt a döntési javaslatcsomagot, amelyet az egyeztetési és véleményezési fórumok után az esetleges módosításokat beépítve, a március 27-i Kari Tanács ülés elé kíván terjeszteni.
Építészmérnöki Kar összes munkatársa számára 2019. március 21-én, 14:00 órakor Kari Oktatói Fórumot rendezünk a K210-es teremben.
Döntési javaslatok:
# 1 döntési javaslat / Kari szervezet
#1 / A A Kar őrizze meg az hagyományos értékeinek megfelelő jelenlegi, tanszékekre épülő munkaszervezési modelljét. A TSZ-ek őrizzék meg O, K/A, P/P, E, HE, FK szerepüket és felelősségüket. A TSZ-ek – a működtetés és közös ügyek képviselete mellett – a kari közös kapacitás fejlesztéséhez előre egyeztetett kötelező módon járulnak hozzá. Emellett a Kar a tanszékek aktív részvételével hozzon létre egy új, integrált szervezeti egységet TUDÁSKÖZPONT néven (munkacím), amely növelni tudja a külső (makro) körülményekhez történő alkalmazkodási esélyeket, a hatékony, ütőképes K/A P/P kapacitások kialakulását, a külső felteleknek is megfelelő fizetések és körülmények kialakulásának lehetőségét. A TUDÁSKÖZPONT egy eredményorientált menedzsmenttel és adminisztrációs háttérrel rendelkező, részben tanszéki alkotói/kutatói kapacitásokkal működő szervezeti egység, a tanszékek közötti K/A, P/P megvalósítására szolgál.
vagy
#1/ B A Kar nagyobb létszámú (átlag 20-25 fős) TSZ-eket (multidiszciplináris szervezeti egységeket) alakítson ki. Ezen TSZ-i kereteken belül kialakításra kerülhetnek kisebb csoportok (diszciplinára vagy professzúra köré szerveződve). A TSZ-ek erős szerepet és felelősséget kapnak az önálló O, K/A, P/P, E, HE, FK menedzselésében. A Karnak szabályozói szerepe megmaradása mellett a menedzselésben, a szervezésben kisebb szerepe lesz, így a tanszékek gazdasági felelőssége jelentősen erősödik.
# 2 döntési javaslat / Kiválóság
#2 / A Kar és a doktori iskolák közösen dolgozzák ki a képzéshez illeszkedő tématerületenkénti kiválósági program (csoport) működési elvét és megvalósíthatóságának részleteit.
# 3, #4 döntési javaslatok / Kari egyensúlyos teherviselés
# 3 / A Kar olyan jövőbeli tantervváltozatot fogadjon el, amely láthatóan növelni tudja a Kar teljesítményét, szakmai szempontokra épül, de előreláthatóan a bevételek/kiadások a célokat szolgálják és egyensúlyban vannak.
#4 / Kari felelősség az egyes szervezeti egységek kapacitásainak, kompetenciáinak megállapítása, ezek változását követő, hatékonyságot és fejlődést elősegítő és indukáló elosztási folyamat kialakítása, teljesülésének monitorozása, ellenőrzése és a beavatkozások megtétele. A tanszékek felelőssége a saját kereteiken belül a fenntartható működésre való törekvés.
# 5, #6 döntési javaslatok / Oktatói teljesítmény, hallgatói kimenet
# 5 / A Kar felkéri a MCS-ot, hogy dolgozza ki az egyes munkatársi életpályamodellek – alkotó/kutató; oktató/tanár; pályázat/projekt szerző/menedzselő/elvégző – mérőszámait, és vonjon be külső szakmai auditort annak érdekében, hogy a mérési folyamatot a Kar be tudja indítani 2019-ben.
# 6 / A kar felkér egy MCS-ot a hallgatói kimenet mérés és a kari alumni kapcsolatokat gondozó folyamat kidolgozására annak érdekében, hogy a folyamatot a Kar be tudja indítani 2019-ben.
# 7 – # 12 döntési javaslatok / Oktatásmódszertani döntési javaslatok
# 7 / A Kar úgy dönt, hogy a bevezetésre kerülő tanterv egyik alapelve/eleme a 24 kontaktóra / 30 kredit.
# 8 / Az oktatás korszerűsítésének a tananyagfejlesztés az egyik kulcsa. A Kar a tananyag fejlesztésére ösztönző/kötelező pályázati rendszert dolgoz ki, amelyet a Jövő Alap révén támogat.
# 9/ A Kar úgy dönt, hogy a kapacitás/kompetencia tervezése során (oktatásmódszertani szempontból is) elkülönít (1) az alapvetően az OSZT képzés mintatanterv szerinti 1-3 évében megjelenő tárgyakat, amelyek a közös alaptudás megszerzésére irányulnak (felzárkóztatás és tehetséggondozás) és (2) az alapvetően az OSZT képzés mintatanterv szerinti 4-5 évében megjelenő tárgyakat, amelyeknél, a hallgatók érdeklődésüknek megfelelően választott összetett feladatokon dolgoznak.
#10 A Kar úgy dönt, hogy a tantervfejlesztés és a kapacitás/kompetencia tervezése során a graduális képzések önálló arculatát (l. stratégia: OSZTATLAN képzés: sokszínű, kiegyensúlyozott építészmérnök képzés; BSc képzés: orientáló, alapozó, gyakorlati ismeretekre fókuszáló képzés; MSc képzés: az alkotó, kutató, kísérletező) oktatásmódszertani szempontból is szem előtt tartja.
# 11/ A Kar úgy dönt, hogy bevezeti a digitális oktatást (a képzés kézműves hagyományainak megőrzése mellett és azzal egyensúlyban), a hallgatók informatikai képzésének széleskörű fejlesztését a Karon megjelenő minden szakterületen belül, és megteremti az ennek alapjául szolgáló szükséges tárgyi és személyi feltételeket.
# 12 / A Kar úgy dönt, hogy a megújulást segítő, intenzív, gyakorlatorientált pedagógiai továbbképzést indít az oktatók számára és ennek a Jövő Alapon belül megteremti szervezeti/szervezési hátterét!
Budapest. 2019.03.12.
A teljes tervezet:
