A tájékoztató a 2021. tavaszi félévet követő specializációválasztásra vonatkozik, és kizárólag az adott évre érvényes. A tájékoztató alapja az Építészmérnöki Kar Építészmérnöki Osztatlan Mesterképzési Szakon működő specializációkról és a specializációválasztás rendjéről szóló 2/2021-es Dékáni Utasítás. A bemeneti feltételeket teljesítő hallgatók a két specializáció közül szabadon, érdeklődésüknek megfelelően választhatnak.
Az osztatlan képzésén a 2021. tavaszi félévet követő specializációválasztási eljárásában az alábbi két specializáció indul:
– Tervezői specializáció
– Szerkezeti specializáció
Az egyes specializációk során megszerezhető speciális szaktudás és a specializációk bemutatása
Az építészmérnöki szakmagyakorlás széleskörű, az építészettel kapcsolatos legtágabb, kulturális szférához tartozó hivatásoktól kezdve az építőipar szinte minden területéig kiterjed. A specializációk kínálatának célja, hogy az építészeti hivatás rendkívül szerteágazó gazdagságán belül a hallgatóknak lehetősége legyen az utolsó években valamely speciális építészeti tudás, szemlélet, felfogás, módszertan elsajátítására, vagy arra, hogy mélységében ismerhessék meg az épületszerkezeti, épületenergetikai, építéstechnológiai, építésberuházási és tartószerkezeti tervezés elveit és gyakorlatát.
Az utolsó évtizedekben egyre nyilvánvalóbb – nem csak az építészet területén meghatározó – folyamat a specializálódás, az egykor átfogó tudáskompetenciák részterületekre fókuszáltsága. Az alkotó, tervező építész átfogó, tervezői stábokat, projekteket koordináló, generáltervező szerepe mellett fajsúlyossá váltak a szakterületek, melyek egyre több speciális ismeretet igényelnek. Az egyes szakterületek gyakorlásához szükséges speciális ismereteket és készségeket emiatt az egyetemen ma már nem lehetséges teljeskörűen bemutatni, részletezni, viszont ezeknek a megértéséhez és a továbbfejlődéshez szükséges elméleti alapok elsajátítását a képzés – az egyéni hallgatói érdeklődésnek megfelelően – tudja biztosítani az egyes specializációkon eltérő mértékben és fókusszal. A Magyar Építész Kamaránál megszerezhető építészmérnöki tervezési jogosultságodaítélésében nem játszik szerepet a specializáció. A Karunk megszerezhető diploma elfogadása és elismertsége ezen a területen egységes. A Tervezői specializáció az építészet művészeti, elméleti és gyakorlati tervezői megközelítéseinek kínál tanszékenként különböző fókuszú, szemléletű, módszertanú, azokban kellő elmélyülést biztosító, tág kulturális horizontú programokat, kurzusokat. A Tervezői specializáció tárgyai segítenek hozzá ahhoz, hogy önálló, felelős építészeti döntések meghozatalára váljon képessé a diploma után a hallgató.
A Szerkezeti specializáció műszaki tanszékei a képzés alapszakaszában az építészmérnök szakmagyakorláshoz szükséges műszaki alapismereteket adják át, melyek lehetővé teszik az építészetben előforduló műszaki problémák megértését. A Szerkezeti specializáció tárgyai adják meg az alapot ahhoz, hogy a diploma után alkotó erővel használni is lehessen ezeket az ismereteket.
A specializációk között alapvető különbség egyrészt az általuk ajánlott kötelezően választható tárgyak kínálatában van, ugyanakkor e tárgyak szabadon átjárhatók a hallgatók számára: azaz a specializálódás egyénileg választott tárgyösszetétele és az azokban megjelenő készségek, tudások szerkezete egyénileg bizonyos mértékig szabadon alakítható. A különbség másrészt megjelenik ill. megjelenhet a tervezési kurzusok orientációjában is. A Tervezési specializáció hallgatói számára meghirdetett Komplex- és Diplomatervezés kurzusokat mindkét specializáció hallgatói választhatják, míg a Szerkezeti specializáció hallgatói számára meghirdetett Komplex- és Diplomatervezés kurzusokat csak a Szerkezeti specializáció hallgatói.
Tervezői specializáció
Specializációfelelős: Szabó Levente DLA egyetemi tanár (szabo.levente@epk.bme.hu)
A specializációt meghatározó tanszékek:
A Tervezői specializáció hallgatóinak képzésében a kar legtöbb tanszéke részt vesz, azonban a specializáción megszerezhető többletkompetenciák oktatásában kiemelt szerepe van az alábbi tanszékeknek:
– Ipari és Mezőgazdasági Épülettervezési Tanszék
– Középülettervezési Tanszék
– Lakóépülettervezési Tanszék
– Urbanisztika Tanszék
– Rajzi és Formaismereti Tanszék
– Építészettörténeti és Műemléki Tanszék
A specializáció féléveiben a tervezési tárgyakat (Tanszéki tervezés 2., Tanszéki tervezés 3., Komplex- és Diplomatervezés) a fenti tanszékek hirdetik és gondozzák. A tanszékválasztás a hallgatók számára szabaddá válik. A tanszékek a tanszékekre való jelentkezésnél egyedi rangsort alkalmazhatnak.
Megszerezhető speciális szaktudás:
A tervezői specializáció a résztvevő tanszékek által művelt tudomány- illetve építőművészeti területekhez kötődik. Ennek megfelelően négy területen nyújt speciális ismereteket:
– építészeti tervezés és kutatás
– urbanisztika
– építészettörténet és műemlékvédelem
– rajz- és formaismeret
A speciális tudományterületi, illetve építőművészeti ismeretek valamennyi területen a tervezési tárgyakba integrálva jelennek meg, vagyis a működés alapja a tervezés. Fontos hangsúlyozni, hogy a tanszékek a speciális tudás megosztása mellett mindenkor a komplexitásra, mint az építészmérnöki gondolkodás alapkövetelményére törekszenek. Az egyes tanszékek sajátosságai elsősorban a szemléletmódjukban, tervezési módszertanukban és az általuk képviselt építészeti műhely karakterében nyilvánul meg, amelyet különféle ezekhez igazított tervezési stúdiumok segítenek elmélyíteni. Az építészet, az építészeti tervezés szükségképp integratív folyamat, amelyben a tervező vagy akár a kutató építész napi szinten hangolja össze, egyesíti magában nem csupán az egyes műszaki-szakmai részterületeket, de az építészet tágabb, kulturális, művészeti, társadalmi összefüggéseit is. A Tervezői specializáció tervezési és kötelezően választható kurzusai is ennek a sokszínűségnek és integratív karakternek a felmutatására, megismerésére törekszenek, az egyes tanszékek és oktatók szaktudásához, profiljához, elhivatottságához igazodó felfogásban.
A Tervezői specializációt minden olyan hallgatónak ajánljuk, akik az alapképzés szakasza után szeretnének elmélyülten foglalkozni az építészeti, urbanisztikai, műemléki tervezés elméleti és gyakorlati megközelítéseivel, a Karon jelen lévő sokszínű, eltérő szemléletű műhelyek kurzusain keresztül, hogy az így megszerzett többlettudást a szakmagyakorlás során elmélyültebb, megalapozottabb tervezői döntések során hasznosíthassák.
Szerkezeti specializáció
Specializációfelelős: Dr. Hegyi Dezső egyetemi docens (hegyi.dezso@epk.bme.hu)
A specializációt meghatározó tanszékek:
A Szerkezeti specializáció hallgatóinak képzésében a kar összes tanszéke részt vesz, azonban a specializáción megszerezhető többletkompetenciák oktatásában kiemelt szerepe van az alábbi tanszékeknek:
– Építéstechnológia és Építésmenedzsment Tanszék
– Épületszerkezettani Tanszék
– Szilárdságtani és Tartószerkezeti Tanszék
Megszerezhető speciális szaktudás:
A Szerkezeti specializáció az építészmérnöki szakma széles körét fedi le, így a „specializáció” elnevezés talán nem is a legmegfelelőbb. A Szerkezeti specializáción is (a Tervezési specializációhoz hasonlóan) a legnagyobb óraszámban a tervezési tárgyak szerepelnek (Komplex- és Diplomatervezés), melyek mellett az építőipar mérnöki és a technológiai ismereteihez kötődő tárgyak kapnak hangsúlyos szerepet.
2021-től a Szerkezeti specializáció hallgatóinak lehetősége nyílik arra, hogy az Építéstechnológia és Építésmenedzsment Tanszék, az Épületszerkezettani Tanszék és a Szilárdságtani és Tartószerkezeti Tanszék által hirdetett Komplex tervezés és Diplomatervezés tárgyak közül is válasszanak amellett, hogy számukra is szabadon választhatók a Tervezési specializáció hallgatói számára meghirdetett komplex- és diplomakurzusok is. A műszaki tanszékek által hirdetett Komplex- és Diplomatervezést választó hallgatók olyan tervezési feladatokon keresztül tudják teljesíteni ezeket a tárgyakat, amelyek fókuszában valamilyen mérnöki problémafelvetés, különleges megoldás alkalmazása áll építésberuházási, építéskivitelezési, épületszerkezeti, épületenergetikai, épületgépészeti, technológiai vagy tartószerkezeti szempontból.
Az építészmérnöki szakmagyakorlás széleskörű, az építőipar szinte minden területére kiterjed. Építészmérnök szakemberekre van szükség az építészeti tervezés, az épületszerkezeti és tartószerkezeti tervezés, az energetikai tervezés, a beruházásszervezés, a kivitelezés, a technológia- és termékfejlesztés, az ingatlanfejlesztés területein, valamint az ezekkel kapcsolatos szakértési munkák során egyaránt. A Magyar Mérnöki Kamara egyes jogosultságoknál a specializáció teljesítését és a megszerzett krediteket figyelembe veszi a jogosultság odaítélésénél.
A Szerkezeti specializációt azoknak az építészmérnök hallgatóknak ajánljuk, akik számára magabiztosságot ad az építészeti tervezés során, ha jól ismerik az „anyagot”, amit használnak; akiket valamely szűkebb szakmaterület érdekel, azok itt tudják elsajátítani azokat a mérnöki és természettudományos kompetenciákat, amelyek ismeretében könnyen tudnak a későbbiekben a választott irányba fejlődni. Az itt megszerzett széleskörű háttértudással később szabadabban próbálhatja ki magát a specializációt elvégző hallgató az építőipar mérnöki területein, vagy akár az építőiparon kívül is.
A fentieknek alapján mind a Tervezői, mind a Szerkezeti specializációt jó szívvel ajánljuk a specializációválasztás előtt álló hallgatók számára!
Szabó Levente DLA, egyetemi tanár, a Tervezői specializáció felelőse
Dr. Hegyi Dezső, egyetemi docens, a Szerkezeti specializáció felelőse
Alföldi György DLA, egyetemi tanár, dékán, szakfelelős
A vonatkozó Dékáni Utasítás az alábbi linken érhető el.
