Idén huszonötödik alkalommal került sor a Hauszmann-díj átadására. A kitüntetéseket Dr. habil Varga Tamás DLA dékán adta át a Műegyetem aulájában tartott diplomaosztó ünnepségen szeptember 26-án.

Az Építészmérnöki Karon adható kitüntetések sorában a Hauszmann-díjat “évente hat, abban az évben diplomát szerző volt hallgatónak ítéli oda egy háromtagú, Kartól független építészekből álló zsűri: ötöt az osztatlan ill. MSc, egyet a BSc-képzésen készített diplomamunkák szerzőinek. A díjat a Kar dékánja adja át a diplomaosztó ünnepségen. A díjjal oklevél és emlékplakett jár.”

A díjra minden fiatal építész pályázhat, aki az adott évben a Műegyetemen szerzett építélszmérnöki diplomát MSc vagy Osztatlan képzésen. A díj diplomadíj, amely a diplomaterv kimagasló építészeti minősége mellett annak gondolati hátterét, társadalmi felelősségvállalását és újszerűségét a zsűri megítélése szerint díjazza és példaként állítja azt az újabb és újabb hallgatói generációk elé. A diplomadíj rangját a mindenkori díjazottak névsora adja, akik közül nem kevesen mára elismert építészek és oktatók itthon és külföldön egyaránt.

A zsűri felkért tagjai 2025-ben: Golicza Előd, Kiss Dániel, Marián Balázs

2025-ben Hauszmann-díjban részesült:

Almádi Gergő: A tetraéder geometriája
(témavezető: Dr. Domokos Gábor, Morfológia és Geometriai Modellezés Tanszék)

Ez a diplomamunka nem egy hagyományos terv, hanem egy összetett, sokoldalú kutatás, mely magában foglal matematikai számításokat, geometriai és fizikai szerkesztéseket, és végül egy konkrét makett alakját ölti. Az alapja elméleti, ugyanakkor túllép a puszta száraz számításokon, valódi eredményt ér el, amely szó szerint „áll a lábán”. A monostabil tetraéder létezésének bizonyítása és a fizikai modell megalkotása kiemelkedő tudományos eredmény, melynek jelentősége az emberiség számára kiemelten fontos. Ez a diplomamunka bizonyítja, hogy az építészeti gondolkodás nem korlátozódhat csupán a konkrét tervezési feladatokra, hanem magába kell foglalnia a tudomány és kultúra szélesebb spektrumát is, ötvözve a kreatív és analitikus megközelítéseket.

Basa Máté: Asztalos tanműhely, Budapest, VIII.
(témavezető: Frikker Zsolt, Középülettervezési Tanszék)

A diplomaterv a józsefvárosi Orczy negyed városrehabilitációs stratégiájának részeként fejti ki nagyívű koncepcióját. Javaslatában a helyi bérlakás program erősítése mellett a meglévő, korszerűtlen téri struktúrák felszámolása éppúgy szerepel, mint a zöld infrastruktúra rendszerszintű bővítése, az alulhasznosított barnamezős területek revitalizációja, vagy a szegregálódó közösségek bevonása. A helyi foglalkoztatást és edukációt együttesen fejlesztő műhely terve érzékeny urbanisztikai beágyazottsága, sokrétű tipológiai kapcsolódása, valamint szellemes építészeti megformálása is kiemelkedő minőséget képvisel.

Csanády Anna Dorottya: Közkörút, Budapest
(témavezető: Szabó Levente DLA, Középülettervezési Tanszék)

A diplomaterv a Nagykörút számára kínál nem szokványos, mégis átgondolt jövőképet. A terv ereje a mélyreható előtanulmányokban, az urbanisztikai összefüggések pontos feltárásában és a társadalmi érzékenységben rejlik. A munka erénye, hogy a komplex elemzést követően egy gyakorlatias, a valóság talaján álló, de mégis merész és jövőbe mutató koncepció született. A diplomamunka víziója finomhangolt, punktuális beavatkozások sorozata – egyfajta urbánus akupunktúra. A beavatkozások nem forradalmi átalakítást, hanem a meglévő szövetbe illeszkedő, okosan megtervezett, apró változtatásokat javasolnak, amelyek képesek elindítani egy pozitív irányú, organikus fejlődést, minőségibb életteret teremtve Budapest belvárosa számára.

Cserháti Dániel Lóránt: Modernista értékmegőrzés (témavezető: Vincze László DLA, Lakóépülettervezési Tanszék)

A diplomaterv a Reimholz Péter és Lázár Antal által tervezett, 1974-ben megnyílt Domus áruház épületének revitalizálását tűzte ki céljául. A háború utáni magyar építészet egyik emblematikus alkotása a rendszerváltás óta alulhasznosított, átalakuló városi szövetétől elzárkózó, friss modernista szellemiségét elvesztő zárvánnyá vált. A terv radikális beavatkozásaival, környezete felé nyitásával, közösségteremtő téralakításával egy érdemtelenül alulbecsült hazai későmodern remekmű túlélési narratíváját vázolja fel, ami hiánypótló szellemiséget tükröz fenntartható – közelmúltunk épített és szellemi értékeit fokozatosan elveszteni kényszerülő – környezetünk szempontjából.

Temesvári Bence: Középpont a faluszélen, Gerla
(témavezető: Fejérdy Péter DLA, Középülettervezési Tanszék)

A diplomaterv a gerlai Wenckheim-kastély évszázados építési történetének egyedi hangvételű szerves folytatását mutatja be. A műemléki épületegyüttes rendhagyó továbbépítése egyszerre reagál a lebomló fizikai struktúra időbeli változásának folyamatára, és a jelen szűkös lehetőségei mellett a közösségteremtési igényekre is. A terv érzékenysége, radikálisan formabontó műemléki megközelítése egyértelműen szemléletformáló jelentőségű a történeti értékeink identitásképző újraértelmezésében, ami végeredményben közösségeink kohéziójának megerősítéséhez nyújthat fenntartható és megújulni képes fizikai-szellemi keretet.

Számuel Boglárka: Dunakeszi tőzegtavak
(témavezető: Falvai Balázs DLA, Lakóépülettervezési Tanszék, BSc-kategória)

Ez a diplomaterv egy üdítő színfolt, vibrálóan pozitív álláspontja motiválóan hat a sokszor borúlátó kontextusban. Különösen értékelendő, hogy ez a pozitív szemlélet nem megy a téma mélyebb megértésének rovására: a Dunakeszi tőzegtavak sajátos helyszínén egy közösségi stég és a hozzá kapcsolódó sziget regenerációjának programja mentén a munka érzékenyen reflektál az ember és a természet nem mindig konfliktusmentes viszonyára. A részletesen kidolgozott, egyedi reprezentáció pedig nem csupán illusztrálja, de tovább is gondolja a projektben rejlő lehetőségeket, kritikusan viszonyul a helyi spontán építészet eszköztárához és a közösségi tér újra értelmezéséhez.

Szívből gratulálunk a díjazottaknak!