2026-ban emlékezünk meg II. Rákóczi Ferenc születésének 350. évfordulójáról. Az emlékév egyik kiemelt projektje az a nemzetközi egyetemi tudományos workshop, amely 2026. július 13-19. közt valósult meg Rodostóban. A felmérőtábor célja, hogy a fejedelem egykori rodostói ebédlőházáról, vagyis a Rákóczi Múzeum történeti épületéről ezen kerek évforduló keretében elkészüljön a teljeskörű alakhelyes felmérési dokumentáció és a hozzá kapcsolódó helyszíni kutatás. A Rákóczi Múzeum mellett II. Rákóczi Ferenc egykori kútjának TLS-szkennelése és dokumentálása is megvalósult.

A fejedelmi ebédlőház, vagyis a Rákóczi Múzeum felméréséről és kutatásáról szóló projekt elsőleges célja az volt, hogy az épület jelenlegi állapotáról tudományos igényű, részletes felmérési dokumentáció készüljön, amely jelenleg nem áll rendelkezésre, másfelől az egyetemi hallgatók elsajátítsák a történeti épület dokumentálásának módszertanát. A felmérőtábor egyszerre jelentett a hallgatók számára szakmai gyakorlatot és betekintést a nemzetközi együttműködés, valamint a tudományos kutatás mikéntjébe.

A munka első fázisában a hallgatók szabadkézi manuálékat készítettek, majd alakhelyes felmérést végeztek. A terepi munkát korszerű technológia egészítette ki: TLS (terresztriális lézerszkenner) alkalmazásával háromdimenziós pontfelhő készült az épületről. Ez lehetővé tette a teljes épület milliméter pontosságú, digitális formában történő rögzítését. A pontfelhőből később alaprajzok, metszetek és homlokzatok generálásával a szerkezeti deformációk és egyéb anomáliák is hitelesen elemezhetővé válnak. A felmérőtábor lezárulta után a hallgatók az egyetemen folytatják a munkát: a helyszínen rögzített adatokat digitálisan dolgozzák fel, és elkészítik az épület részletes, szerkesztett dokumentációját. A felmérés kiegészült a szerkezetdiagnosztika módszerével, így a szerkezetek részletes vizsgálatára is sor került. A helyszíni munkák során törekedtünk a felhasznált anyagok és szerkezetek beazonosítására, az egyes szerkezetek állapotának, építési idejük meghatározására.

A felmérőtáborban az építészhallgatók mellett résztvevő régészhallgatók és tervezőgrafikus hallgató révén még komplexebb módon volt lehetőség feldolgozni az épületet, valamint lehetőség adódott különféle tudományterületek és szakmák közti tudásmegosztásra.

A felmérőtábor és workshop szervezését és lebonyolítását a Liszt Intézet – Magyar Kulturális Központ igazgatója, Sipos Áron és igazgatóhelyettese, Kovács Máté Gergő végezték. A program szakmai vezetői a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Építészmérnöki Karának két tanszéke, az Építészettörténeti és Műemléki Tanszék, valamint az Épületszerkezettani Tanszék oktatói, Kiss Zsuzsanna Emília, Pataky Rita és Egri Mátyás voltak. A program résztvevői a BME Építészmérnöki Kar hallgatói, Fálmann Dániel, Bleuer Balázs, Pintér Eszter Júlia, Podmaniczky Réka és Csótai Zsófia, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem régészhallgatói, Bezeczky Xénia és Borus Balázs István, valamint a Moholy-Nagy Művészeti Egyetem tervezőgrafikus hallgatója, Czakó Bálint voltak. A projekthez támogatást biztosított a MOL Group, a Turkish Airlines, az Isztambuli Főkonzulátus, Tekirdağ Kormányzósága, valamint Kulturális és Turisztikai Igazgatósága, továbbá a létrehozásában együttműködő partnerként részt vett a Rodostói Magyar-Török Baráti Társaság és az ICOMOS Magyar Nemzeti Bizottsága.