A Gömböc inspirálta a MIT kutatóit a szájon át bevehető mrns-vakcina megalkotásában

A koronavírus elleni védekezés legújabb találmányában Karikó Katalin és két műegyetemi professzor felfedezése találkozik.

Az amerikai Massachussets Institute of Technology (MIT) kutatói megtalálták a közös metszetet a Gömböc és az mRNS-technológia között. Mindkét felvetés forradalmi technológiai újítás, melyeknek magyar gyökerei vannak.

A Gömböc, azaz két egyensúlyi pontú, mono-monostatikus, mindig talpra álló új geometriai forma műegyetemi feltalálói, Domokos Gábor, a BME Építészmérnöki Kar (BME ÉPK) Morofológia és Geometriai Modellezés tanszék és Szilárdságtani és Tartószerkezeti Tanszék egyetemi tanára és az MTA-BME Morfodinamika Kutatócsoport vezetője, valamint Várkonyi Péter, a BME ÉPK Szilárdságtani és Tartószerkezeti Tanszék egyetemi tanára kezdetben nem is gondolták, hogy játékos találmányuk számos mérnöki, sőt, orvostudományi és gyógyszerészeti kutatást is inspirál a jövőben.

bme.hu egy korábbi írásában beszámolt arról, hogy a mérnökpáros következtetései több meglepő mérnöki alkalmazáshoz is alapul szolgáltak: többek között ilyen volt a szájon át adagolható inzulin kapszula, amelyet a Massachusettsi Műszaki Egyetem (MIT) és a Harvard Egyetem kutatói fejlesztették ki elsősorban a 2-es típusú cukorbetegségben szenvedők számára. Ezek a betegek normál esetben a hasnyálmirigy által termelt hormont mesterségesen, fecskendővel vagy infúzióval juttatják be a szervezetükbe. Amerikai kutatók egy olyan eszközzel álltak elő, amely kiváltja az olykor fájdalmat okozó fecskendőt. Egy szájon át bevehető, kisméretű kapszulát alkottak meg, amelynek a belsejében egy összenyomott rugóhoz erősített, cukorkoronggal a helyén tartott összepréselt inzulintű található. Miután a gyomorba kerül a kapszula, a gyomorfolyadék feloldja a cukrot, az elengedi a rugót és az injekció, valamint az inzulin közvetlenül a gyomorfalba, ez által pedig azonnal a véráramba jut. A kutatókat a műegyetemi Gömböc, azaz, az első ismert homogén mono-monostatikus test is inspirálta az eszköz megtervezésében, amelynél arra törekedtek, hogy a kapszula a gravitációra hagyatkozva, önmagától képes legyen a megfelelő irányba fordulni, és az abba ágyazott, milliméternél is kisebb tű így a megfelelő pozíciót felvéve szúrja meg a gyomorfalat.

Domokos Gábor és Várkonyi Péter találmányát legújabban a Massachussets Institute of Technology (MIT) két kutatója, Giovanni Traverso gasztroenterológus és Robert Langer vegyészmérnök professzorok a koronavírus elleni mRNS vakcinával kapcsolták össze. A Gömböc elméletét egy szájon át bevehető, mRNS vakcinálást lehetővé tevő kapszula kialakításához használták fel. A már sertéseken is kipróbált eljárás jövőbe mutató jelei bíztatóak, amerikai tudósok szerint a módszer emésztőrendszeri betegségek, akár fekélyek kezelésére is alkalmas lehet a jövőben.

Az MIT professzorai tanulmányukban a műegyetemi kutató mellett hivatkoznak Karikó Katalin és kollégáinak 2014-es tanulmányára, amelyben az akkoriban még kísérleti fázisban lévő mRNS-technológia terápiás lehetőségeit taglalják. A magyar kutatónő 1990-ben vágott bele az Egyesült Államokban a hírvivő RNS terápiás lehetőségekkel kapcsolatos kutatásokba, majd társával, Drew Weismannal 2005-ben szabadalmaztatták a módosított nukleozidokat tartalmazó mRNS terápiás alkalmazásukat. E szabadalom alapján készült el 2020-ban a világon elsőként klinikailag is bizonyítottan hatásos harmadik generációs Pfizer-BioNTech Covid19-vakcina (Comirnaty vakcina).

Az MIT kutatói ugyanígy hivatkoznak Domokos Gábor és Várkonyi Péter 2007-es publikációjára is, amelyben a két műegyetemi szakember a leopárdteknős páncélja alakját példaként említve, annak morfológiáját veszi górcső alá. E dolgozatukban fejtették ki, hogy a hüllők az evolúciós fejlődés során egy olyan előnyös geometriai tulajdonságra tettek szert páncéljukkal, amely segíti őket abban, hogy a gravitáció révén a hátukról a talpukra billenjenek.

„A Gömböc esete bizonyítja, hogy egy tisztán matematikai problémafelvetésből hogyan lehet akár nagyon rövid idő alatt a mindennapi életben hasznosuló, kézzelfogható eszköz. Ez egyfelől motivációt jelent az elméleti kutató számára, másfelől kiválóan példázza, hogy az alap- és az alkalmazott kutatások kölcsönösen hatnak egymásra. Mindkettőt egyaránt támogatni kell, hiszen ezáltal válik tervezhetővé és folyamatosan végezhetővé a tudományos kutatás és az innováció. A Műegyetem fontos küldetése fejlesztő kapacitásainak kihasználása: a Gömböc a kutatói szinergiák szép példájaként mutatja az innováció megszületésének folyamatát” – nyilatkozott a bme.hu-nak egy korábbi interjúban Domokos Gábor.

Forrás

ClientThe Car Rental Co
SkillsPhotography / Media Production
WebsiteGoodlayers.com

Project Title

Far far away, behind the word mountains, far from the countries Vokalia and Consonantia, there live the blind texts. Separated they live in Bookmarksgrove right at the coast of the Semantics, a large language ocean. A small river named Duden flows by their place and supplies it with the necessary regelialia. It is a paradisematic country, in which roasted parts of sentences fly into your mouth.

Aktuális

„Amit itt tanulnak, azok nem egyszerűen szakmák, hanem hivatások." mondta Rubik Ernő, a BME Építészmérnöki Karának egykori hallgatója, a Rubik-kocka feltalálója. Az alábbi linken 👇 elérhető a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem - BME interjúja, amiből kiderül, mi mást mondott és válaszolt még a legendás feltaláló egyetemről és dizájnról! epitesz.bme.hu/portfolio/rubik-erno-amit-itt-tanulnak-azok-nem-egyszeruen-szakmak-hanem-hivatasok/ ... See MoreSee Less
View on Facebook
🌱 A Zöld Perspektíva 🌱 cikksorozatunk 4. részének beszélgetőpartnerével Szigeti Ferenc Alberttel a Természet-Alapú Megoldások HUB koordinátorával a természetalapú megoldások témáját jártuk körül. Emellett sok más izgalmas témát is érintettünk még. A teljesség igénye nélkül például volt szó a talaj degradációról, örökerdő-gazdálkodásról, városi méhlegelőkről, beporzóbarát kerületről, gyepgazdálkodásról, esőkertekről, természet-helyreállítási törvényről, stockholmi faültetési rendszerről, és nem utolsó sorban a londoni Urban Tree Fesztiválról is. A teljes cikk elérhető itt 👇epitesz.bme.hu/portfolio/zold-perspektiva-termeszetalapu-megoldasok-szigeti-ferenc-albert-interju/Természet-Alapú Megoldások HUBIllusztrációk – részletek a „Biodiversity-positive Design in Urban Areas with NBS” című 3 részes rövid információs kiadványból, amelyet a kari honlapon megjelenő cikk végén linkelve megtaláltok. ... See MoreSee Less
View on Facebook
Rajzi és alkalmassági vizsga felvételi előkészítő tanfolyam indul ősszel!📍Jelentkezési időszak (online)📍2024. augusztus 26. - szeptember 6.A Rajzi és Formaismereti Tanszék a 2024/25-ös tanév őszi félévében is meghirdeti rajzi és alkalmassági vizsga felvételi előkészítő tanfolyamát a középiskola tizenegyedik osztályos és végzős diákjainak, amely a BME Építészmérnöki Kar Építészmérnöki Mesterképzési Szak osztatlan képzésének, illetve az Építészmérnöki Alapképzési Szak (BSc) képzésének rajzi alkalmassági vizsgájára készíti fel a diákokat.A jelentkezők 16 héten keresztül, legfeljebb 35 fős csoportokban, a Rajzi és Formaismereti Tanszék oktatóinak vezetése mellett vehetnek részt a tanfolyamon.További részletes információ az őszi tanfolyamról hamarosan a BME Rajzi és Formaismereti Tanszék honlapján. www.rajzi.bme.hu ... See MoreSee Less
View on Facebook

Támogatás

Támogassa a műegyetemi építészképzést a kari alapítványon keresztül.